Ítéletek

Ítéletek

Ember, és ember között
Mi különbség van?
Mindenki, oly földhöz kötött
Itt senki se ártatlan.

Mért számít az nekünk,
Hogy másnak milyen színű bőre?
S parasztok, miért leszünk?
Miért más ő tőle?

Miért kell az ember,
És ember között, különbséget tenni?
Mért nem lehet, egyszer
Mindenkinek megértőnek lenni?

Mit számít az nekünk,
Hogy ő,  hova született?
S mért nem lehet velünk?
Ha kissé különc lett.

Mit tudhatunk mi arról,
Hogy kinek, milyen volt élte?
Nem is kell tudnunk, de akkor
Ne bíráljuk azt, ki élte.

Nem tudhatunk arról semmit,
Hogy mért csinálta a rosszat.
Mért tette azt, amit?
Így ne szidjuk mi óra hosszat.

Ahhoz pláne nincs közünk,
Hogy a másik, kit szeret.
Hisz, magunkból kivetkőzünk
Ha olyat, kit nem lehet.

Pedig bizony lehet!
Bárki gondol, bármit.
Az ember ennyit tehet,
Hogy azt teszi mi csábít.

Azt szeret,
Kit szeretni akar a szíve.
Azzal lehet,
Kinek örök híve.

Minden ember, azt a vallást vallja,
Ami neki szíve joga,
Nem kell, hogy a világ hallja,
De ezt nem tilthatja senki soha.

Ítéletet azután mondj bárkiről,
Ha az illetőt, ismered.
S aztán papolj bármiről,
Ha, te csak a jót hirdeted.

Az, hogy ő ki, és kinek született
Nem rajta állt, vagy bukott.
S, hogy mit miért tett?
Azt, nem mindig tudhatod.

Még is, ítéletet mondasz
Más emberek felett.
S, hogy ő jobb ember mint te,
Az könnyen meg lehet.

Fogadjuk el egymást,
Olyannak, amilyen.
Mert tanulnunk kell egy, s mást
Hisz, a világ ilyen.

Ha nem tudsz rajta változtatni,
Segítsd, támogasd, és szeresd.
Ideje már megtanulni,
Hogy ne a rosszat keresd.

Sok dologban különbözünk,
De mind élünk, és szeretünk,
Mind emberek vagyunk,
És valamit, valamit mind itt hagyunk.